Készülj fel!

Már nem lehettem messze a fürdőszobától, mikor egy narancssárga hajú fiúba ütköztem bele.
- Jaj, ne haragudj – fogta meg a vállam – Nincs semmi baj, ugye? – nézett végig rajtam, nekem pedig csak a színes haján maradt meg a tekintetem.
- Felétek most a színes haj a divat? – mutattam rá és bevágtam egy furcsa arcot – Egyik haverodnak, ha jól emlékszem kékes haja volt, vagyis valami olyasmi, neked meg – néztem rá újból.
- Most komoly a hajamon vagy kiakadva? – húzta fel szemöldökét – Tudod – nézett végig rajtam – Én is sorolhatnék pár dolgot, hogy mit kéne megváltoztatni magadon - mutatott végig rajtam.
- Hmm, igen? – hőköltem meg.
Már éppen kezdtem magamra venni, és egy nagyot beolvasni neki, mikor megszólalt.
- Csak vicceltem – nevetett fel - Jó nő vagy, Gréta valahogy mindig kifogja – kacsintott rám.
- Ne haragudj, szívesen hallgatnám tovább, ahogy dicsérsz – raktam vállára a kezem – De éppen az előbb baszott fel a haverod, és kurvára nincs ehhez kedvem – löktem el magamtól, majd elindultam a fürdő fele – Amúgy Polla vagyok, majd még beszélünk – néztem vissza rá, majd ténylegesen neki iramodtam.
Benyitottam, majd egyenesen a csaphoz vettem az irányt. Megmostam az arcom, majd belenéztem a tükörbe.
- Jaj Polla, nyugodj le – mondtam magamban.
Miután végeztem kicsit leültem a földre és elgondolkoztam. Mindenen. Vajon miért csinálja ezt V? Honnan jött rá, hogy több nekem egy szimpla embernél? Pedig nem is ismerem. Hogy lehet ez?
Hirtelen valaki betört az ajtón. Gréta volt az.
- Polla – sietett oda hozzám – Mondta Jimin, hogy ideges vagy. Mi történt? – simította végig arcomat.
Erre a mozdulatára felnéztem rá, majd arca egyből megváltozott.
- Jaj, ne is mond. Már megint az a fasz fej Taehyung ugye? – csapott homlokára.
- Annyira hatással van rám, pedig nem szabadna – néztem újból le, és ujjaimat piszkáltam.
Gréta felállt, és ha jól gondolom, akkor a fejét törte valamin.
- Megvan – ordított fel, mire én felkaptam a fejem.
- Na? – néztem rá kérdőn.
- Tudod mitől lesz igazán jó kedved – kuncog fel Gréta – VODKA! – ordít fel.
- Ez most azt jelenti, hogy?! – találgattam.
- Mit jelentene, bazdmeg? Azt hogy iszunk! – tárta szét karjait barátnőm.
- De nem lesz ebből baj? Egyáltalán a többiek benne lennének? – néztem rá kérdőn.
- Baj? Ebből? Ugyan már, ez egy alkoholista banda – mutat ki az ajtón, a többiekre célozva – Kimondom hogy VODKA – ordított egy nagyot, mire a nappaliból felordított valaki.
- HOL? - szűrődött be az ajtón.
- Na látod, nem lesz ebből baj – nevetett fel Gréta – Most pedig felállsz és összeszeded magad az estére! – utasított.
- Rendben, meg lesz! – kacsintottam rá.
- Aztán dögös legyél nekem. Hadd akarjon döngetni a sok kan.
Gréta újból bevetette dugós mozdulatát, mire mind a ketten felnevettünk. Míg barátnőm elment a többieknek beadni az estét, addig én újból megmostam az arcom, majd felmentem a szobánkba.
Mikor beértem megbeszéltem magammal, hogy ma nagyon magabiztos és erős lány leszek. Ha V kekeckedni akar, akkor megmutatom neki ki a főnök! Ezután következett az öltözködés. Mivel egy apartmanban voltunk a bőröndömben tartottam a ruháim.
- Mit vegyek fel ugyan? – néztem az előttem széttáruló bőröndre.
Sokáig gondolkodtam, mire a választásom egy fehér trikóra, és egy fekete rövid gatyára esett, amit még Gréta adott nekem a vonaton. Legszívesebben egy fekete egybe ruhát vettem volna fel, de azt inkább majd máskor vetem be. Kikészítettem a ruhámat majd a sminkemet kezdtem el csinálni, mikor valaki benyitott az ajtón.
Suga volt az.
- Mit csinál a Királylány? – jön oda mellém. Királylány? Ez tetszik. Úgy néz ki Sugával jóban leszünk.
- A Királylány épp sminkeli magát az esti bulira. Igaz itthon leszünk, de egy lánynak mindig jól kell kinéznie – kuncogtam fel – És a Király mit csinál? Hogyhogy betévedt hozzám? – néztem rá a tükörből.
- Csak bejöttem megnézni mit csinálsz. Ezt fogod felvenni? – sétált oda ágyamhoz, majd a kikészített ruhámat kezdte el nézegetni.
- Igen. Milyen szerinted? – fordultam oda hozzá, mire végig nézett rajtam. Kicsit bele pirultam.
- Húha. Szerintem tökéletes lesz. Imádni fogják a többiek öl tánc közben – kacsintott rám.
Mikor ezt meghallottam szemeim kikerekedtek.
- Mi- micsoda? Öl tánc? – álltam fel és oda mentem hozzá – Miről beszélsz te? – néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- A lányok nem avattak még be ebbe? – ült le az ágyamra – Ilyenkor mindig ivó versenyt csinálunk, és aki veszít. Hát, az jár egy öl tánccal a veszített hímnemű egyednek, vagy éppen akit választ a többség – nevetett fel.
- Honnan veszed te azt, hogy én fogok veszíteni? - fontam össze két kezem mellkasomon, mire Suga a melleimet kezdte el bámulni.
- Hé, mit csinálsz? - böktem meg a fejét.
- Mi? Én? Ja, én semmit. Azon gondolkodtam, hogy a lányoknak hogy lehet kétszer akkora mellük, mikor összefonják a két karukat? - nézett magára, és egymás után többször is össze fonta karjait.
- Te hülye vagy Suga - nevettem fel.
- Lehet. Csak vigyázz nehogy nekem kelljen öl táncolnod este, mert ezt a mondatodat akkor nagyon megbánnád - mosolygott rám.
- Majd meglátjuk - kacsintottam rá - Most viszont menj el készülődni te is - lökdöstem ki az ajtón.
- Hát de.. - nem bírta befejezni mondatát, mivel rávágtam az ajtót.
- Ah, ezek a mai fiúk - ültem vissza a helyemre.
Szóval megakadt a szeme a melleimen. Hirtelen eszembe jutott valami, majd oda mentem a bőröndömhöz.
- Úgy emlékszem hoztam magammal egy Push-up melltartót is - kutattam ruháim között - Áh megvagy te kis makacs - vettem ki.
Meg is van mit veszek ma fel. Készülj fel Kim Taehyung!

Egy Balatoni nyár.

Álmaim közepette hangos zenére ébredtem fel, ami a nappaliból jött. Elég jól elbóbiskolhattam, mivel a szobámba már nem szűrődött be fény. Beesteledett.
Kicsit még feküdtem az ágyban, majd megtöröltem szemeimet és felkeltem.
- Aj, lemenjek most, vagy mi legyen? – vakartam meg fejemet.
- Maradj inkább velem bent egy kicsit – szólalt meg valaki a hátam mögül – Tudod elég jól áll ez a fehérnemű, elnézegetném még rajtad egy ideig- nevetett fel.
Kezemet ijedtemben szívemhez kaptam, a szívdobogásom kb a duplájára gyorsult. Mikor megfordultam nem várt személyt pillantottam meg. Ő volt az. Az ablakpárkánynak volt dőlve, és szemeivel engem méregetett.
- Tudod, sajnálom, ami reggel történt, nem voltam jó kedvemben, és te elég jól kifogtad ezt – sütötte le fejét, majd kezét tarkójára tette.
- T-te mit keresel itt? – dadogtam neki. Alig jött ki egy szó is a számon. Egy az, hogy az előbbiek után átélt sokk még mindig bennem volt, más részt pedig nagyon zavarban voltam. Nem gondoltam, hogy fel fog jönni, és bocsánatot fog kérni. Az előbb még úgy nézett rám, mint akit élve el bírna ásni.
- Mi az, hogy mit keresek itt? – nézett rám nagy szemekkel, majd elindult felém. – Feljövök hozzád bocsánatot kérni, és csak annyit kapok, hogy mit keresek itt? – mondandója közben odament az ajtóhoz, majd egy kulcsot vett elő, és bezárta azt – Erre egy ideig nem lesz szükségünk – rakta bele farzsebébe. Majd újból rám nézett.
- Tudod, nem gondoltam, hogy ilyen kis szemtelen vagy, de látom tévedtem – indult el ismét felém ,majd egy kis távolságra megállt előttem, leült az ágyra, majd felnézett rám – viszont az egyetlen szerencséd az, hogy tudom, hogy imádsz – csapta össze két tenyerét, majd nagy mosolyra húzódott a szája.
Jaj istenem. Most mit csináljak? Honnan tudja? Talán Gréta mondta el neki? Vagy talán valamelyik lány a kettő közül? Gyerünk Polla, most legyél erős, és mutasd meg neki, hogy magabiztos lány vagy.
-  Chh, honnan veszed ezt a hülyeséget? – néztem rá kérdőn, majd két kezem összefogtam mellkasom előtt.
- Jaj, baba. Az összes lány így nézett rám, amelyik belém volt esve – állt fel, majd teljesen közel jött hozzám - Tettették az elérhetetlent - kezét államra rakta, majd hüvelykujját végig húzta alsó ajkamon. Szája alsó részét beharapta, majd fülemhez hajolt – Este pedig már az összes az én nevemet nyögte- miután ezt kimondta hallottam, ahogy mély hangjával kuncog egyet.
- Te szemét! – löktem el magamtól. Akárhogy próbáltam volna tagadni, lehetetlen volt. Az egész testem bele remegett az előbbi pillanatba. Minden porcikám kívánni kezdte.
- Aj, ne nehezítsd meg a dolgom, kérlek – kezdett nyavalyogni, mint egy kisgyerek, majd hallottam, hogy utánam indul.
Gyorsan az ajtóhoz siettem, majd elkezdtem rángatni azt, de zárva volt. Nem bírtam kinyitni, de az a Bánat utolért. Most mi lesz? Mit akar tőlem? Csalódtam benne. Nagyot csalódtam. Könyökömet az ajtónak nyomtam és ráhajtottam fejem. Tehetetlen voltam ellene.
- Feltüzelsz ezzel az ellenszenvességgel. Szeretem, ha valaki ilyen. Nagyon szeretem – mögém jött, majd csípőm köré fonta kezét – De van, amit ennél jobban – nevetett bele mély hangjával ismét fülembe.
- Ne is fojtasd, kérlek. Hagyd abba. Hagyj békén – szöktek ki a könnyek szememből.
- Vigyázni fogok rád, baba – kezdte el csókolgatni nyakam.

- Polla! Polla kellj már fel! – rángatott meg valaki.
- Mi? – nyitottam ki szemeimet, majd körbenéztem – Istenem, csak álom volt- fújtam ki a levegőt.
Csak egy álom volt. Nagyon megnyugodtam, viszont ez volt életem egyik leg élet hűbb álma. Vicces, hogy V nem csak a való életben, de még az álmaimban is egy bunkó paraszt és én még ezek után is életem szerelmének tartom. Vagyis nem, felejtsd el Polla. V nem érdemel meg.
- Sírtál. Nagyon megijedtem, hogy mi a baj - törölte le szemem alatt könnyeimet Eliza.
- Semmi, semmi, csak rosszat álmodtam – mosolyogtam rá – Nincs semmi baj - öleltem meg.
- Nagyon elszundítottál tegnap, az egész éjszakát sikerült végig aludnod – sietett Eliza az ablakhoz, majd széttárta a sötétítőt.
A nap perzselő sugarai erős retina égetést végeztek szemeimen, ezért nem tehettem mást, minthogy a fejemet segítő párnához fordultam. Egyből jobb lett.
- Sokan fent vannak már? – nyöszörögtem Elizának két levegő vétel között.
- Mindenki. Rád várunk, hogy végre elkezdhessük a reggelit – nézett rám Eliza – Szóval siethetnél drágám.
- Jójó, csak felveszek magamra valamit, egy szál bugyiban még se lenne jó kimenni – néztem magamra.
- Vedd fel ezt- dobott hozzám valamit oda Eliza.
- De hát ebből a fél seggem ki van – néztem meg a nadrágot.
-  Aztán az kit érdekel? Mi már megszoktuk, a fiúkat meg úgy sem zavarja, és V is oda meg vissza lenne érted – kacsintgatott rám Eliza.
Gyorsan felvettem egy nadrágot és mind a ketten elindultunk reggelizni. Amit leértünk már mindenki az asztalnál ült, kivéve Jungkookot. Ő a pultnál ült, és éppen a reggelijét falatozta. Viszont az asztalnál is csak egy üres hely maradt.
- Ülj le – utasítottam Elizát – Nekem tökéletes a pult is, majd elbeszélgetek Jungkookal – mosolyogtam rá.
Elmentem a reggelimért, ami ma tojás volt salátával, majd odamentem a pulthoz.
- Szabad? – mosolyogtam Jungkookra, mire Ő elkezdett nézelődni. Nem értettem mit akar.
- Hát, mivel én nem foglalom senkinek, és úgy látom senki se áll sorba ehhez a székhez – nézett rám – Gondolom igen – nevetett fel.
- Na, én is így gondoltam- kacsintottam rá.
- Nana, azért ne szállj el kislány – nézett rám tárva nyílt szemekkel.
Nagyon sokat beszélgettem Jungkookal a reggeli alatt. Hihetetlen, hogy egy kajálás alatt mennyi mindent meg lehet tudni a másikról. Már mindenki végzett, miközben mi még a felénél sem tartottunk. Éppen Jungkook egy vicces történetet mesélt, és oké, hogy még csak az elejénél tartottunk, de engem már elkapott a nevetés, mikor valaki közbe szólt.
- Nem akarnátok kicsit csendesebben lenni? Épp a kedvenc  filmem megy, és kurvára nem a ti hangotokra vagyok kíváncsi – mondta komor hangon.
Odanéztem. V volt az. Miért kell ennek az embernek ilyen bunkónak lennie?  Nagyon felidegesített, és épp nyílt volna a szám, mikor Jungkook megszólalt.
- Ne haragu – nem bírta befejezni mondandóját, mert befogtam a száját, majd V-re néztem. Na, most legyél erős Polla.
- Nem akarnád, egy kicsit vissza fogni magad? Oké, hogy te vagy itt a nagy valaki, és te évszázadokkal előbb ismered őket, mint én. És az sem érdekel, hogy a szemedbe egy senki vagyok. De amióta én itt vagyok, egy normális szavad nem volt hozzám. Tegnap úgy néztél rám, mint egy kutyára, és még egy normális „sajnálom” nem hagyta el a szádat - könnyezni kezdtem, de próbáltam minél jobban vissza tartani  - Szóval ja, csak ennyit szerettem volna, örülnék ha egy kicsit leszállnál a Földre – mosolyogtam rá - És az sem érdekel, ha megutálsz, de én most kurva jól vagyok, hogy ez itt mind kijött a számon - kezdtem el kínomban nevetni, aztán már kezdett leesni, hogy én most az előbb miket is vágtam a fejéhez.
Jungkook nagyon elkezdett nevetni, V pedig csak nagyokat pislogva nézett engem, majd felhúzta szemöldökét.
- Jungkook, magunkra hagynál légy szíves minket, ezzel a kis aranyossal? – erőltetett egy mosolyt az arcára.
- Itt merjem hagyni veled? – nézett aggódóan V-re.
- Hogyne, hát mit tudnék tenni vele? – állt mellém, és megsimogatta a fejem.
- Tudnék mit sorolni – húzta fel szemöldökét Jungkook, majd V hessegetni kezdte a kezével- Jó, jó. Megyek már- rakta fel két kezét, majd az ajtó fele ment, és kilépett rajta.
A szívem egyre hevesebben dobogott, ahogy Jungkook végleg elhagyta a konyhát, és ketten maradtam V-vel. Azok után, amiket most mondtam neki, biztos nem azt gondolja magába, hogy milyen módon ölelgessen meg.
Egyszer csak megragadta kezemet, felrángatott a székről és a falhoz vitt. Hozzá nyomott, majd közelebb jött hozzám.
- Figyelj, baba – nézett mélyen a szemembe.
Jaj ne, kérlek ne mond ezt. Eszembe jutott az álmom, és elkezdett görcsölni a gyomrom.
V teljesen nyugodtan látszott, én pedig annál idegesebb voltam.
- Ugye tisztában vagy azzal, hogy az imént mik hagyták el a szádat? – húzta fel szemöldökét.
- Igen, tisztában vagyok vele – próbáltam a lehető leglazább Pollát kierőltetni magamból.
- És még ezek után is ilyen nyugodt vagy? – lepődött meg.
- Hát, úgy néz ki – mosolyogtam rá, mire Ő is mosolyogni kezdett.
- Tetszik a lazaságod cica, csak tudod.. – odahajolt a fülemhez – Általában a lányok ezzel hoznak lázba – kezét végighúzta kezemen. Észrevette, hogy kirázott a hideg. Majd felnevetett.
- De látod, ismét én hoztalak lázba – kacsintott rám, mire megforgattam szemeimet.
- Valamivel nagyon nem vagy tisz – nem tudtam befejezni mondandómat, mivel mutató ujját a számra tette.
- Shh – vette el kezét majd kimondta a nevem.
- Polla – nézett mélyen a szemembe, majd jól láthatótan megnyalta száját és beharapta azt.
Nem bírtam ki, hogy nem nézzek oda. V-t nagyon jó szájjal áldotta meg az Isten. Kívántam. Meg akartam csókolni, de nem szabad. Inkább nyeltem egy nagyot, amit szégyenemre meghallott.
Egy macsó mosoly ült ki a szájára.
- Látod, ennyi. Ennyit kell csinálnom, és már legszívesebben rácuppannál a számra – nevetett fel – És, tudod mi a legjobb? – hajolt oda ismét fülemhez.
Utálom, mikor ezt csinálja. Kínoz vele, és ő ezt nagyon jól tudja.
- M- mi? - dadogtam el a kérdésem neki.
- Az, hogy ezzel a szájjal sokkal jobb dolgokat is tudok csinálni – kuncogott bele mélyen a fülembe.
Amint ezt kimondta, beharaptam számat, majd lecsuktam szemem. Észre se vettem, hogy elhajolt tőlem.
- Azért ennyire ne haladj előre, jó? – simított végig arcomon, miközben elnevette magát.
- Te bunkó paraszt – löktem el magamtól, majd az ajtó felé vettem az irányt.
- Azért már nem is haragszol annyira, mi? – ordított utánam.
Hirtelen megfordultam, és V csak mosolygott rám.
- Remélem legközelebb is ezt a nadrágot veszed fel, jól kiemeli azt, amit Kim Taehyung szemei imádnak – kacsintott rám.
 Több se kellett, fogtam magam, kicsaptam az ajtót, majd a fürdőszobába mentem. Istenem ez az ember.

Egy Balatoni nyár.

-          Polla! Emeled már fel a segged és kezdj el pakolni, hogy tegyem beléd – mondta Gréta unottan az előttem lévő kanapéból.

-          Aj, még annyi időnk van, hova sietsz ennyire? – vontam kérdőre. Utálom, mikor siettetnek és megmondják, mikor mit tegyek. Ez a lány pedig mindig azt teszi.

-          Polla, 1 óra van indulásig és neked még be kéne pakolnod, megfürödnöd, és mibe fogadunk, hogy még a szarás is akkor jön rád, mikor épp az indulási szakaszba lépnénk?! – számolgatott barátnőm az ujjain. Az utolsó ujján lévő dolgot eléggé kiemelte, nem volt szép tőle.

-          Tény, hogy vannak szokásaim, de azé’ ne vágd már a képembe oké?  - emeltem fel mutató ujjam – Amúgy sem én parancsolom meg magamnak, hogy mit mikor, ha jönnie kell, hát hadd jöjjön – rántottam meg vállam, majd odamentem a szekrényemhez.

-          Jaj geci, annyi ruhám van,  mégsem birok mit felvenni. Mi ez már? – néztem barátnőmre, aki felvont szemöldökkel nézett rám. Felállt a kanapéról majd elindult felém.

-           Figyi, nekem mindegy mit hozol, de azzal tisztában vagy ugye, hogy Jungkook és a bandája is ott lesz? És ez tudod mit jelent? – nézett rám, nagyra nyílt szemekkel, majd kitátotta száját – Ott lesz Taehyung. Szóval geci, nekem olyan ruhákat hozzál, amit ha felveszel, a csávó éjjel nappal csak döngetni akar, oké? – kacsintgatott nekem, majd elkezdte a jól bevált dugós mozdulatát.

-          Menyj már, hülye – böktem vállba – Akármit veszek fel, V nem fog észrevenni, ha meg észre is vesz, vagy azért mert olyan csúnya vagyok, vagy azért mert kérdőre vonja magát, hogy ez a viziszörny mit is keres a társaságukba – sütöttem le fejemet.

-          Hát te nagyon hülye vagy tesó – nevetett ki – Na jolvan, lemegyek és csomagolok kaját, majd felhívom Lilláékat, hogy mikor és hol találkozunk. Ha minden igaz, a fiúk már ott lesznek a szálláson, mikor mi megérkezünk –ment ki az ajtón, majd egy pillanatra visszanézett – remélhetőleg meztelen – nevetett fel, majd ténylegesen elindult lefele.

Szóval Kim Taehyung. Ő is ott lesz. Jaj nekem.
Na, nézzük mit tehetnék magamért –mondtam magamban.  Fél óra keresgélés, próbálás, be-ki pakolás után, végre sikerült elkészülnöm.
- Ijá, a hercegnő sikeresen elkészült? – tárta ki szarkasztikusan karját a drága barátnőm, mikor egy nagy szenvedéses lépcsőzés után leértem a földszintre.
- Haha! Igen, elkészültem. Mehetünk? – tessékeltem Grétát az ajtó felé.
- Mehetünk hát! – elindult az ajtó felé, majd mikor már majdnem kimentünk visszafordult – Tudod mit Polla, fogadjunk! – nyújtotta felém a kezét.
- Hmm, te szűz vagy még nem? – kérdezte, nekem pedig nagyra nyíltak szemeim.
- Mi? Miért? – kérdeztem.
- Jó oké, az vagy – mondta ki helyettem a választ – Feszítsd el! – nézett rám azzal a csábító tekintetével – Feltéve, ha nem vagy beszari –hajolt oda hozzám, én pedig vállba ütöttem.
- Miért lennék már az? – förmedtem rá – Benne vagyok.
Mikor ezt a szót kimondtam, Gréta szemei felcsillantak.
- Viszont neked is lesz egy feladatod – gondolkoztam el. Hál istennek egyből beugrott valami – Feküdj le Jungkookal! – vontam fel szemöldököm.
- Uh, már féltem, hogy valami mást mondasz – tette vállamra kezét, majd sóhajtott egy nagyot, mire mind a ketten felnevettünk
Kezet fogtunk, és már indultunk is a nagyvilágba. Balaton, jövünk!

A vonatút elég unalmasan telt, mind a ketten zenét hallgattunk, és csak arra bírtunk gondolni, milyen jó is lesz ez a három nap, szülök, suli és tanulás nélkül. Még a hideg is kirázott a gondolatától.
- Úristen nézd, már ott a Balaton! – ugrott Gréta az ablakhoz.
- Mint aki még nem látott vizet geci – sütöttem le a fejem.
- Kuss a neved, oké? – mutatott rám – Addig örülj, még nem hívom fel Taehyungot és mondom el neki, hogy a napokban mennyit álmodoztál arról, hogy mikor és hol fog megdöngetni – nevetett fel – a pózokról már ne is beszéljünk – nevetése egy oktávval magasabb lett.
- Nem mered – néztem rá szúrós tekintettel.
Elővette a telefonját, majd hívott valakit. Nem hittem el, hogy bármit is tenne, egészen addig, amíg valami be nem nyomott a telefonján , gondolom a ki hangosítás lehetett, mivel abban a pillanatban meghallottam a Félisten hangját. Az ütő is megállt bennem.
- Gréti geci, ne szopassál, szólj bele, ha már felhívtál– mondta Taehyung a telefonba.
- Szopatni nem én foglak tesó – két mondata között rám nézett – hanem más – nevette el magát.
- Jaj ne is mond, olyan csajt elkapok még ma este, hogy dugás közbe még a szeme is ketté áll – nevetett Tae a telefonba.
Ekkor barátnőmből teljes hangerővel kitört a nevetés, mikor körbe nézett a vagonba,amin legalább 10-en ültek rajtunk kívül, akik mind végig hallgatták annak a Félistennek a terveit. Mit sem sejtve arról, hogy az, akinek ketté áll majd a szeme, az az alany Én leszek. Nem bírtam tovább, bele kellett szólnom a telefonba.
- Szia Tae – mondtam a lehető legaranyosabb hangon, amit valaha kiadtam magamból.
- Ez meg ki a fasz? – kaptam a nem épp elvárásaimnak megfelelő választ.
- Majd meglátod. Na szia Tae, szia szia szia – hallottam Gréta két szava között, hogy szegény gyerek meg akar szólalni, csak ez a tyúk cseppet sem hagyta neki, majd letette a telefont.
- Huhh, ezt megúsztuk – törölte meg Gréta a homlokát, mintha élet-halál pillanatot éltünk volna át.
- Mégis mit? - förmedtem rá.
- Hogy mit? - elgondolkozott, majd maga elé nézett és bevágott egy komoly fejet - nem tudom geci  - sütötte le fejét.
- Istenem –csaptam a homlokomra.
- Ja, megvan! Ők nem tudják, hogy te ki vagy, hehe – nevetett fel, az a  szokásos „ez kínos” nevetése volt.
- Mi az, hogy nem tudják? – néztem rá. Hogy nem lehet tudni, hogy ki az a Körcsönyei Polla?
- Hát figyelj, Ők nem tudják, hogy te ki vagy. Mondtam, hogy jönni fogsz, de azt nem tudják, hogy hogy nézel ki ,mi a neved, hogy nevetsz, mikor jön meg és hogy mennyit szarsz naponta – magyarázta megállás nélkül – egyszóval semmit. Csak azt, hogy jössz. Így sokkal izgibbnek gondoltam a dolgot – nézett rám úgy, mintha ez egy teljesen normális dolog lenne.
Egyszer csak láttam, hogy végig néz rajtam, majd belenyúl a táskájába.
- Most pedig – vett ki valamit a táskájából, majd újra rám nézett – Hmm, a fölsőd pont jó. Vagyis.. – húzta lejjebb pólóm vágását, hogy dekoltázsom jobban látszódjon – Most már jó. Ja, és itt van ez – nyomott a kezembe egy ruhadarabot – vedd fel! –utasított.
- Micsoda? –vontam kérdőre. Nem értettem mire volt ez jó.
- Nyomás, vedd fel! Ott a Wc fülke, az pont jó, csak nehogy kakis legyen valamelyik tájékod, mert akkor ide aztán nem ülsz le, sőt még a vagonból is kizárlak – fenyített be.
- Ahj te nő, hogy mindig kitalálsz valamit - fújtam ki a levegőt, majd elindultam a fülke felé.
Kíváncsi voltam, hogy mit akar rám adatni, de aztán megláttam. Egy fekete szaggatott aljú rövidnadrág volt. Elején még tetszett is, de aztán felvettem, sajnos.
- Jézus, ebből a fél  fenekem kilátszik – vettem egy 180 fokos fordulatot derekammal, hogy lássam, milyen is ott hátul a kilátás - Hú, azé’ , valljuk be elég jó seggem van – fogtam meg hátsó tájékom – megérte a sok edzés és gyötrelem – dicsérgettem magam.
Miután jól kielemeztem a nadrágot, és megbékéltem vele, kimentem Grétához, aki miután meglátott nagyra nyílt szemekkel nézett rám.
- Öcsém milyen segged van neked geci? – fordított meg, majd jól kielemezte Ő is a hátsó részem.
- Mi ez a nadrág Gréta? – néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Mi az hogy mi? Dugni akarsz az elkövetkező napokba, vagy szende szűzként akarsz hazamenni, egy  4 napos, Balatoni, fiúkkal teli „nyaralásról”? Melyiket lesz jobb elmesélni? Anyu képzeld el  - Gréta elkezdett imitálni engem – Olyat dugtam, hogy napokig csak nyitott lábakkal tudtam járni. Vagy – mutatta fel mutató ujját, majd belekezdett a második variációba – Hát Anyu, elég jó volt, filmeztünk, kiültünk a teraszra, kiolvastam 4 könyvet, és képzeld ez rekord, eddig csak 3 ment egy hét alatt – mosolygott fapofával -  Na ugye, hogy az elsőnek jobban örülnél? – vont kérdőre.
- Hát – gondolkoztam el – Nem teljesen – vontam meg vállam.
- Majd 4 nap múlva meglátod tesó – kacsintott rám – na, fordulj csak meg párszor!
Nagy kínok, és lustaságok között megfordultam egyszer, kétszer.  
-  Segg? Oké. Mell? Oké. Arc? Az is oké. Király – csapta össze két tenyerét – Készen állsz! Gyönyörű vagy egy az egyben! - mosolygott, mint a fába szorult féreg – Én vagyok a legbüszkébb barátnő! – tárta szét a karját, aztán pedig nagy ölelésbe kavarodtunk- Ezek után, nem csak a dugástól, hanem már a látványtól ketté fog állni Tae szeme – suttogta fülembe, mire én megcsapkodtam a hátát.
- Hülye gyerek! –nevettem fel, mire kacsintott egyet.
Egy kis idő után megint elcsendesedtünk, ha minden igaz még egy óra és ott vagyunk. Szerintem ezt a maradék időt zenével, és alvással fogom tölteni.
Éppen életem szerintem eddigi legjobb álmát éltem meg, mikor drága barátnőm hangja kezdett el csengeni a fülemben.
- Polla az isten faszát, kellj már fel, itt vagyunk! – lökdösött Gréta, de ezzel kb annyit ért el nálam, hogy a jobb oldalamról, a bal oldalamra forduljak át – Igen? Szóval így állunk? Hát jó, te akartad – 5 mp se telt el, egy hatalmas csattanást éreztem meg homlokomon.
- A kurva szádat. Kelek már csak menj elém, még a végén a vagonról is képes leszel lelökni, hogy basznád meg – erre a mondatomra nem csak én, még Ő is felnevetett. Sose tudok igazán ráijeszteni,  a picsába.
Abban a pillanatban, mikor leszálltunk a vonatról, dobhártya szaggató sikoltást hallottam a jobb oldalamról. Odanéztünk Grétával mind a ketten, és rég nem látott barátnőinket pillantottuk meg. Mind a ketten, és ha nem lenne elég, még Ők is, szóval mind a négyen futásnak eredtünk, és azzal a lendülettel meg is öleltük egymást. Hihetetlen jó érzés volt Őket újra látni. Hosszas ölelés, és amolyan rég nem látott barátias alapbeszélgetés után valaki megszólalt.
- Istenem, de hiányoztatok – mondta Lilla - és most 4 nap a Balatonon, lesz bebaszási ezerrel – ebben a pillanatban Gréta drágának meg is kellett szólalnia - és baszási is- mikor ezt kimondta, rám nézett, és nevetni kezdett.
- A kurva szád- mondta, majd odacsaptam neki.
- Khmm, miről maradtunk le?- kérdezte Eliza, majd magára és Lillára mutogatott.
- Lányok az a helyzet, hogy fogadtunk Grétával –kezdtem bele a mondandómba, mikor mind a kettőnek nagyra nyílt a szeme, nem bírtam ki, hogy ne nevessem el magam.
- Már rosszul kezdődik- mondta Lilla.
- Hát, eh. Majd eldöntitek miután elmondtam – nevettem fel – Na, az a lényeg, hogy mivel tudjátok, hogy nekem eléggé bejön az a Félisten, akarom mondani Taehyung – még el sem kezdtem kb a mondandóm , de valaki megint bele szólt.
- Szóval ezért vagy ilyen hiányosan felöltözve, Grétával együtt – néztek végig rajtunk.
- Hát, sajnáljuk, de kell a fogadáshoz, vagyis, tudjátok, elég meleg van, aztán, na.. –mondta Gréta, széttárt karokkal.
- Elmondhatom végre? –szóltam közbe, mire mindenki csendbe maradt – Köszönöm! Na, a lényeg az, hogy el kell veszítenem, Taehyunggal – hökkentem fel egy kis amolyan nevetés lett volna, csak nem jött össze, mikor megláttam Eliza és Lilla arcát.
- Micsoda? – förmedt rám Lilla.
- Jaj lányok, közülünk csak én rendelkezem hártyával és ott lesz egy Isten, sok piával és zenével fűszerezve. Köztudott, hogy az ilyen alkalmak alkalmasak leginkább arra, hogy túlessek rajta – magyaráztam teljesen komolyan nekik.  Oldalról láttam, hogy Gréta megállás nélkül, teljes beleéléssel bólogat.
- Na és a te fogadásodat el ne felejtsük! – húztam fel a szemöldököm – Grétának pedig le kell feküdnie Jungkookkal. Mesélte, hogy elég válogatós a gyerek, szóval mondom akkor megnehezítem az Ő dolgát is.
- Miért pont Taehyung? Ugye tudod Polla, hogy kurvára meg fogod bánni?! – mordult rám Eliza – nem is ismered, és az első csak nem olyan dolog, amit csak úgy bárkinek oda adhatsz.
- Lehet, hogy nem is ismerem, de valami megfogott benne. Neki megtenném, neki odaadnám – még én magam sem hittem el a szavaim teljesen, de mosoly mutatkozott az arcomon.
- Na, és honnan tudod, hogy tetszeni fogsz Taenak, hisz nem is látott még?! – vont kérdőre Lilla – egyáltalán, te honnan tudod, hogy Ő akkora Isten? Köztudott, hogy Kim Taehyung egy bunkó fasz – húzta fel orrát Lilla.
- Na álljon meg a menet! Attól, hogy téged nem bír, és te se Őt, nem azt jelenti, hogy másokat is utál, és ez kölcsönös – magyarázott Gréta Lillának – és, hogy honnan tudja, hogy tetszeni fog neki vagy bármi lehet? Tenni fog érte a Polla! – kacsintott Gréta, majd az órájára nézett – Jaj basszus, 1 óránk vagy odaérni, vagy azt mondta Jimin, hogy kizárnak! Még szerencse, hogy közel van a szállás, na gyerünk! – tessékelt minket Gréta.
Szerencsére a szállás tényleg nem volt messze. Nagyon meleg volt, és a csomagok is nehezek voltak. Kb negyed óra múlva oda is értünk. Nagyon izgultam, hogy mi lesz, ha meglátom azt az Istent. De nyugodj le Polla. Csak magabiztosan. Menő vagy, király vagy, jó vagy.
- Mi van már geci? – ordított be Gréta az ajtón.
Ő már 4 éve ismeri a fiúkat, nagyon jó barátok, szóval jól jártam vele. És hál istennek nagyon sokat segít az ügy érdekében. Lilla és Eliza még nem ismeri olyan jól őket, de még így is én vagyok az, aki csak képről látta a társaságot, és a hallottak alapján tudja beazonosítani, hogy milyenek is Ők. Gréta nagyon sokat mesélt róluk, és nagyon sok videót,képet mutatott. Nagyon állat banda, kíváncsi vagyok mi lesz ebben a pár napban.
Gondolat menetemet egy „ Jövök már, bazdmeg” mondat szakította meg. Úr isten, ennek olyan hangja van, mint neki. Jaj ne, kérlek.
Az ajtó kinyílt, és egy magas szőke egyedet pillantottam meg. Elkapott a csalódottság, részben pedig örültem, hogy nem az első pillanatban találtam szembe magam életem szerelmével.
- Áááá, Rapmon – ugrott a nyakába Gréta – de hiányoztál Úr isten.
- Te is nekem kicsi lány. Na, de ne álljatok itt, gyertek beljebb – tessékelt be minket az ajtón, de rajtam megállt a szeme – Hát Ő? – mutatott rám, mire Gréta megfordult.
- Új hús tesó – kacsintott Gréta – lepakolunk aztán mindent a maga idejében – mondta.
Végignéztem a társaságon, egyetlen egy arcot keresve, de nem találtam sehol. Eközben Gréta hangja zavart meg.
- Hát Polla, nem jött össze, nem meztelenek – vágott szomorú arcot Gréta, mire mind a ketten felnevettünk.
A szőke srác, azt hiszem Rapmon (?!), meg mondta a szoba számokat, Én Grétával, Lilla pedig Elizával került egy szobába. Éppen pakoltam ki a bőröndből, mikor valaki berontott a szobába.
- Gyere Polla . Megbeszéltem a többiekkel, hogy 5 perc múlva lent tali, aztán bemutatlak nekik  - mosolygott – Jaj, de izgi – tapsolgatott és le-fel járkált.
- Lent van? – kérdeztem, miközben testem 180 fokos fordulatot vett, és tovább pakoltam a bőröndből.   Kis csend alakult ki a szobában, gondolom nem esett le neki, amire gondolok. Majd megszólalt.
- Igen, nagyon kíváncsi már – hallottam a hátam mögül, hogy kuncog egyet.
A szívem kihagyott pár ütést, az elhangzott mondat után, és elmosolyogtam magam. Odafordultam Grétához majd jött a szokásos csajos dolog.
- Mivan ha nem tetszek neki? Nem talál szépnek, sőt undinak tart? Vagy azt gondolja, hogy talál sokkal jobb nőt nálam? – kérdések tömkelege hagyta el számat.
- Aj, fejezd ezt be. Ne így állj hozzá, mert meglátszik rajtad, és nem lesz jó hatása – nyugtatgatott meg
 - de én most megyek, siess le jó? – jött oda hozzám, majd megölelt.
- Várj, megyek én is veled – miután ezt kimondtam, nagy levegőt vettem és elindultam Gréta után.
A szívem a torkomban dobogott, mi lesz, ha elsőnek meglátom?! Leértünk a nappaliba, erőt vettem magamon, és egy magabiztos mosoly csaltam az arcomra. Amint leértünk, az előszobába egy hatalmas kanapéval találtam szembe magam, amin három fiú ült, a jobb oldali karfáján pedig Lilla.
Mellette egy másik kanapén megint 2 fiú, és Eliza foglalt helyet. Végignéztem rajtuk, majd egy nagy mosollyal köszöntem nekik. Éreztem magamon a sok szempárt. Tényleg, úgy éreztem magam, mintha egy új nőstény oroszlánt bedobtak volna sok hímnemű közé. De Ő. Ő sehol sincs. Elkeseredtem, majd az első helyre, amit találtam leültem, majd végignéztem a szobán. És akkor megláttam. Az eddig mögöttem lévő falnak volt dőlve, egy másik fiúval. Ő az. Istenem, milyen helyes. Sokkal másabb mint képeken, és úr isten azok a lábak. A nagy ábrándozásba belebambultam, és legnagyobb szégyenemre négy szempár szegeződött rám. Ő és az a másik fiú engem nézett, majd egymásra néztek, és nevettek egyet.
Hátradőltem a kanapén és lehajtottam a fejem.
- Látod, mondtam, hogy egy bunkó fasz - dőlt le mellém a kanapé karfájáról Lilla.
- Csak idő kell neki, hagyjad – szólt közbe Gréta – minden rendben lesz.
5 perc néma csend után Gréta felállt, és belekezdett a szokásos mindentevésébe.
- Na, gyerekek, mivel én vagyok itt a főnök – nézett végig mindenkin, mire mindenki felnevetett.
-  Nana, vedd figyelembe, hogy rajtad kívül legalább 5-en vagyunk, akik idősebben nálad, add meg a tiszteletet kicsi lány – szólalt meg egy fekete borzos hajú fiúcska. Azt hiszem az előbb még Ő állt Tae mellet.
- Na Jungkook, te csak fogd be, kis fogatlan – gúnyolta ki Gréta, mire mindenki felnevetett, rajtam kívűl , majd rám nézett -  majd elmesélem tesó – mire bólintottam egyet.
Szóval Ő lenne a Jungkook? Húha Gréta, kösd fel a gatyád.
- Szopjál le, jó? – nézett rá nagyra nyílt szemekkel. Nem bírtam ki, fel kellett nevetnem, mire Gréta is felnevetett. Szegény Jungkook értetlenkedve nézett hol rám, hol Grétára. Nem tudja, hogy Ő jelenleg egy fogadás fő tárgya. Eközben fél szememmel, amennyire bírtam ránéztem arra az Istenre, de Ő csak felhúzott szemöldökkel, és fapofával nézte az eseményeket.
- Na, én folytatnám is. A lényeg az, hogy be szeretném nektek mutatni Pollát, Ő lesz az új bandatag ebben a pár napban. Kérlek, álljatok hozzá úgy, mintha évek óta velünk lenne – nézett végig a társaságon Gréta – ennyi lett volna, most pedig mindenki menyjen a dolgára, oszolj! – parancsolgatott Gréta.
- Pff a 15 éves – ordított fel egy barna hajú fiú. Mire Gréta odament, és vállba vágta.
Mivel Gréta leállt beszélgetni, a másik két lányt pedig nem találtam, megkerestem a konyhát. Nagyon szomjas voltam már, így engedtem magamnak vizet. Mikor megfordultam, kb a szívinfarktus elkapott, mivel hárman álltak mögöttem, aztán a szívem még egy ütemet kihagyott, mikor megláttam, hogy köztük van Ő is.
- Jaj, ne haragudj, hogy megijesztettünk basszus, jól vagy? – nevetett fel a kék vagy inkább fehér, mindegy. Egy meg nem mondom milyen hajú fiú.
- Persze, jól vagyok. Köszönöm – mosolyogtam rá.
A tudat, hogy Ő is ott volt, még nehezebbé tette azt, hogy én bármit is mondjak.
- Amúgy Suga vagyok, szia – nyújtotta oda nekem kezét.
 - Én pedig Polla – nyújtottam vissza.
- Tudjuk, Gréta mondta már, kb 10 perccel ezelőtt – szólalt meg Tae. Miért ilyen bunkó velem?
- I-igen tudom, bocsánat, vagyis.. – makogtam.
- Taehyung vagyok, de szólíts csak V-nek – nézett rám.
- Okés, V – mosolyogtam.
- Én pedig Jungkook vagyok – nyújtotta a kezét nekem a középső fiúcska.
Nagy mosolyra húztam a szám, ez a fiú rettentő aranyosan mosolyog.
- Örülök a találkozásnak – amint ezt kimondta, V horkantott egyet, majd hátat fordított és elment.
- Ennek meg mi a fasz baja van? – kérdezte Suga Jungkooktól.
- Fogalmam sincs – vonta meg a vállát.
- Lehet, hogy én – néztem utána.
- Az lehetetlen – mondta Jungkook.
- Ne haragudjatok, de én most felmegyek – meg se hallgattam mondani valójukat, de már el is indultam egyenesen a szobába. Beértem majd ledőltem az ágyra. Vajon mi baja lehet? Miért ilyen velem? Nem tudtam mit csináljak, szóval úgy gondoltam, hogy alszok egy nagyot, és majd újult erővel vágok neki ennek a 4 napnak.